A lovassportok közül a díjugratás is egy rendkívül kedvelt sportág.
A díjugratás a vadászatból ered. Legelőször 1864-ben Dublinban rendeztek nyilvános díjugrató versenyt. Ennek célja a vadászlovak alkalmasságának vizsgálata volt. A verseny egy magasugró és egy távolugró versenyszámból állt. Ez jelentette a modern, mai lovassport kezdetét is.
Ma az ugratóversenyek a lovassport egyik leglátványosabb, legnépszerűbb versenyei. Ebben az ágban található a legnagyobb számú versenyző.
A lovasok különböző magasságú és szélességű akadályokat ugratnak át. az akadályok lehetnek X alakban felállítva, vagy egyszerűen egymás felé állítva (kép). Egy ugrás általában 4 illetve 5 pontot ér. Ha az egyik ló leveri az akadályt, hibapontokat kap. Abban az esetben, ha a ló visszahőköl, a lovas még kétszer vezetheti lovát az akadályra. A rosszabbik esetben kizárás jár érte, csakúgy, mint az akadály kihagyásáért, vagy a nem a soron következő akadály ugratásáért. A verseny végén a páros nyer, aki a legkevesebb verőhibával, a legkevesebb idő alatt ugratja át a pályát. Ha két (vagy több) páros ugyanolyan eredményeket ér el, összevetésre kerül sor. Megint végig kell menniük a pályán, de ekkor már csak egymással versenyeznek.
Ló és lovas felszerelése nem túl különleges. A lónak ugrónyereg, csikókantár jár (általában!), a lovas, pedig lovaglózakót, világos lovaglónadrágot, csizmát és kobakot visel. 

Forrás: www.louralom.gportal.hu